Sakkparti

“Apa, sakkozz!” – a lányok valamiért szeretik nézni, amikor sakkozok,* pedig annyira azért még nem értik. Közben persze kommentálnom kell, ami nem segíti a játékomat, de hát így élvezik. Érdekes, hogy általában szerencsét hoznak – egyetlen vereségre emlékszem kb. 10-12 partiból, ami nyilván irreálisan jó arány még amatőr ellenfelekkel szemben is.

Na de most végre sikerült egy ilyen meccset beágyaznom (lásd lent). Online játszott snellpartiról van szó, tehát 5-5 perc a gondolkodási idő a teljes játszmára mindkét játékos számára, ami számítógépen sokkal kevesebb, mint élőben, mert ott nincs egér, nem kell precízen jó helyre kattintani.

Tudom, persze, hogy nem egy komoly parti, de azért tetszett nekem, mert még az utólagos számítógépes elemzés sem mutatott durvább kihagyást a részemről.

Nyilván amatőr vagyok, az ellenfelem meg láthatóan még nálam is gyengébb, de arra legalább jó volt ez a parti, hogy be tudtam mutatni Rózinak azt a fontos tanítást, hogy a megnyitásban egy figurával nem lépünk egynél többször.

Eleve nem túl nagy ambícióra utal sötét részéről a Philidor-védelem (2. -. d6), de néha komoly sakkozók is alkalmazzák, lehet azt jól játszani. Itt nem sikerült – nézzük meg, a negyedik és a tizedik lépés között sötét három figurával is kétszer-kétszer lépett. Ezzel borzalmas fejlődési hátrányba került – gyakorlatilag három tempót ajándékozott el.

A 9. és 10. lépésem helyett a Stockfish engine mindkétszer f4-et javasolt, ami lényegesen agresszívabb (és objektíve erősebb is), mint az általam választott fejlődő lépések, de talán jobb, ha a gyerekek azt látják, hogy először kirakjuk normális helyekre a figurákat, és utána esünk neki az ellenfélnek.

Az is igaz viszont, hogy ha a 10. lépésben (tehát csak eggyel korábban, mint ami ténylegesen megtörtént) elsáncol sötét, az előnyöm 0.45 marad a számítógép szerint, tehát észrevehető ugyan, de elég kicsi.

Aztán sötét a 13. lépésben úgy döntött, hogy elmegy a vezérével levadászni egy gyalogot. Erre nehéz mit mondani – innen szinte fonalas volt a lebonyolítás, nem is akarom túlmagyarázni, igazság szerint már így is túl sokat magyaráztam egy annyira azért nem tartalmas vagy komoly partiról.

Azért az a 16. Bxe5 nekem tetszett – megesküszöm, hogy azért lépte előtte a Hd4-et, mert azt hitte, a megtámadott gyalogot akarom védeni, és erre megtámadta még egy figurával.

Érdekes módon mindkettőnknek 3:07 maradt az óránkon a végén, tehát fejenként kevesebb mint két percet használtunk el.

Tehát akkor a parti – én vagyok világossal.


* Igen, én sakkozok és nem sakkozom.

Share

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .